Lezárult a házasság hete, ami persze nem azt jelenti, hogy a párunk felé fordított figyelem megszűnik - már ha a héten esetleg volt extra törődés - sokkal inkább egy kitalált apropó, ami a Valentin napot övezi, hátha még egy kis extra bevételt kapnak a virágárusok. Na de, szó, ami szó, érdemes pici figyelmet fordítani a házasságra, annak működésére. Oly sok házaspár jut el arra a szintre, hogy a házasságukra, a párjukra már nem fordítanak kellő figyelmet, hisz a szürke hétköznapokból már csak az hiányozna. Talán ez az oka annak is, hogy egyre nő a válások száma, egyre több pár él boldogtalan házasságban - ha épp nem válnak el. Sokaknak persze meg van a véleménye arról, mi is tesz egy házasságot jóvá, tartóssá. Ez alól természetesen én sem vagyok kivétel, igaz a magam 5 házas évével mit tudhatok!? Valamit talán mégis, hisz sajnos sok házasság nem is éri meg eme félig kerek évfordulót. Íme néhány gondolat(om), ami jól működővé tehet egy házasságot, meg persze bármilyen kapcsolatot. Íme:
“Egy házasságért tenni kell. Mindegy mit, csak tenni kell.” Hangzott el nővérem, az esküvői tanúm szájából a beszédében. Mai napig kiráz a hideg, mikor erre gondolok. Mennyire igaz. Nem kell nagy dolgokat tenni a másikért minden áldott nap, hisz az nem is lehetne megvalósítható, ám egy apró gesztus, egy kis figyelmesség is csodákra képes. Akár meg is lehet beszélni, hogy egyik héten az egyik, másik héten a másik lepi meg valamivel a párját. Legyen akár egy reggeli az ágyba, egy előre elkészített forró fürdő vagy épp a kedvenc söre/bora a boltból.
Érdeklődés, türelem a másik iránt. Gondolom nem mondok újat, ha megemlítem, hogy nem vagyunk egyformák. A párunkat más dolgok érdeklik, más dolgok foglalkoztatják. Szuper dolog, ha találtok valami közös hobbit, elfoglaltságot, ám fontos megérteni, elfogadni azt is, hogy a párunk képes órákat szöszmötölni olyan dolgokkal, amiket mi kb 2 perc után unnánk meg. (Vagy épp csak szeretne órákat szöszmötölni, ha a gyerekek hagynák. :) ) Engedni kell a másikat, hogy éljen kicsit a hobbijának, nem a figyelem maximális kizsigerelése a cél.
“Ami eddig bűn volt, most kötelesség.” Hangzott el a papunk szájából az egyik jegyeloktatáson. Milyen igaz, azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy a testiség, a szexualitás mennyire fontos egy kapcsolatban.
Egyensúly a párunkkal, barátokkal, munkával kapcsolatban. Fontos odafigyelni arra, hogy az élet minden területére - már amennyiben a mai rohanó világban lehetséges - jusson elegendő idő. A barátokat, hobbikat sem szabad elhanyagolni. A munkát nem is lehetne, hiába szeretnénk, ám fontos odafigyelni arra, hogy amennyiben megoldható, ne hasson ki a munkahelyi stressz a magánéletünkre. A párunk nem tehet róla, hogy a kedves ügyfél már megint mit csinált. Keressünk alkalmat arra, hogy minőségi időt tölthessünk el együtt.
Talán néhányan megbotránkoznak ezen a ponton, de véleményem szerint pár közösen elfogyasztott pohár bor emeli a hangulatot a hétköznapokban. Természetesen nem azt mondom, hogy romantikusan, kéz a kézben induljunk el együtt az alkoholizmus sötét lejtőjén, de egyszer-egyszer belefér a minőségi italozás. Közben még a legmeghittebb, legnyitottabb kapcsolatokban is oldódnak a gátlások. Mert bizony azok mindig vannak, ezt nevelték belénk jó anyáink.
+1 Nem szabad elhanyagolni a másikat. Ez inkább a kisgyerekes szülőknek szól, akik képesek túlzottan beleragadni az anya, apa szerepbe. Számomra ez a legnehezebb jelenleg, hisz a 2,5 éves és 2 hónapos kisgyerekem mellett meglehetősen nehéz átkapcsolni anyából feleséggé, ám mindig meg kell próbálni! Nem túl meglepően az otthon hordott macinaci és a lebukott felső kevésbé vonzó a másik számára.
Gondolom sokan természetesnek veszik a fentieket, sokan nem értenek egyet, ám talán arra pont szuper volt a fenti szösszenet olvasásával eltöltött pár perc, hogy mindenki kicsit elgondolkodjon a saját házasságán, kapcsolatán.
Hisz miért is ne lehetne pont ma elkezdeni tenni a másikért!?